Mit is kell tudnia egy zenei producernek manapság vol. 3.

Elérkeztünk cikksorozatunk 3. részéhez, amiben nem másról, mint a dinamikáról és az erre épülő dinamikai szabályozókról lesz szó. Előzőekben megismerkedhettünk a zeneelmélet alapjaival azzal, hogy ez miért fontos, mire lehet használni. Valamint alaposan kiveséztük a hangtant is, majd szintetizátorokat programoztunk alap szinten! A következőkben szeretnék kitérni a kompresszorra bővebben, illetve az EQ-k működési elvére. Arra is kitérünk, miképpen lehet ezeket a szabályozó eszközöket kreatívan, művészien felhasználni.

A dinamika

Első videóban a dinamikát, mint fogalmat fogjuk alaposan körüljárni. Sajnos manapság úgy mutatják be a kompresszorok és az EQ-k működését, hogy a tanulóknak fogalmuk sincs arról mi is az dinamika. Ezeknek a fontos kütyüknek ez az alapja, nem véletlen hívják őket dinamikai szabályozóknak. Ebben a videóban választ kaphatsz mi is ez, miért is fontos, valamint az alábbi fogalmakkal kerülhetsz tisztába, mint:

- Mi az a dinamikai (dynamics) tartomány?
- Mértékegységek dBSPL, dBu, dBFS, dB
- Legfontosabb dinamikai tartományok
- Mixer Fader
- Probléma a különböző audio hordozókkal
- A karakterisztikus átviteli gráf
- A kompresszió
- A küszöb (Treshold)
- Lefelé irányuló kompresszió, felfelé irányuló kompresszió
- Makró és Mikro Dinamika, Dinamikai envelope-ok
- Dinamikai processzorok dióhéjban

Miután ezt letisztáztunk jöhetnek is a főbb dinamikai szabályozók

Az EQ

Miután ezeket letisztáztuk, jöhet is az első dinamikai szabályozó az EQ – mind közül a legfontosabb. Az EQ keverés szempontjából nagyon fontos, manapság minden szintetizátornak olyan presetjei vannak, amik a lehető legvastagabban szólnak. Ezzel csak egy probléma van: a frekvencia spektrum véges és a kezdők biztosan tapasztalták, hogy beraknak pár szintetizátort és egy nagy massza lesz az egész és igazából egy tompa összevisszaságon kívül semmit nem hallanak. Nos, ez azért van, mert az egyes hangszerek maszkolják egymást és élet-halál harcot vívnak azért, hogy előtérbe kerüljenek. Equalizer nélkül nem igazán lehet jó zenét írni manapság, vannak ritka kivételek például a Korg Electribe, ami egy zeneíró groovebox (amit nem rég teszteltünk) és nem igazán van benne használható EQ, de mégis jól szól. A videóban az alábbi topikokkal foglalkozunk:

- Hogyan épül fel a frekvencia spektrum
- A legfontosabb frekvencia tartományok
- A zenei kromatikus skála és frekvencia tartományok kapcsolata – 262, 440, és 44 hz
- A legfontosabb görbék az EQ-n: LF, LMF, HMF, HF, LPF, HPF
- Equalizer típusok

Mire képes a kompresszor?!

A frekvencia tartományok és az EQ bemutatása után más vizekre evezünk, ezúttal a kompresszort vesszük át, annak kialakulásának történetét, valamint azokat a dolgokat, amik mindenképpen fontosak. Az elméleti videón túl most egy gyakorlati workshop is bekerült a repeotárba, amiben a sokak által emlegetett parallel kompresszióról is szó lesz!  A videókban az alábbi témák kerülnek boncolgatásra:

- Mire képes egy kompresszor
- A kompresszor történelme
- Az analóg kompresszorok sajátossága
- A kompresszor működési mechanizmusa
- Gain
- Hangszint elemzés Peak vagy RMS ?
- Threshold
- Ratio
- Attack and Relase
- Phase inverse
- Make-up Gain
- Hard and soft knee
- Look-ahead

A kompresszor gyakorlati felhasználása!

Remélem jól elmagyaráztam ezeknek az eszközöknek a lényegét! Örömmel vennénk minden kommentetm, megkeresést és kérdést a videókkal kapcsolatban. Remélem, jó hasznát veszitek majd és tisztába kerültetek a témával kapcsolatban! További jó zeneszerkesztést!

Comments
3 komment ehhez: “Mit is kell tudnia egy zenei producernek manapság vol. 3.”
  1. szmc szerint:

    Köszönöm Balázs!
    Nagyon sokat lehet tanulni ezekből a videókból és leírásokból…nagyon tetszenek.

  2. lehiakos szerint:

    Mi az a dinamikai tartomány? (3:03)

    megjegyzés:

    Az igaz, hogy a távolság a zene vagy audio jel halk és hangos pontjai között. Ez igaz, de az a kijelentés, hogy
    “Maga a dinamika a leghalkabb és leghangosabb hangszer közötti távolság” az már nem.

    Ha a leghalkabb és leghangosabb hangszer közti távolságot vesszük dinamikának, akkor azt feltételezzük, hogy egy hangszer vagy ember csak egyetlen hangerővel képes megszólalni.

    Tegyük fel, hogy egy gyakorlott szónok, akinek igen alacsony a dinamika tartománya (azaz viszonylag egyenletes hangerővel beszél) kb. 30 dB. Ezzel szemben, egy gyakorlatlané ennél is több lehet, ami azt eredményezi, hogy bizonyos részeket egészen jól hallunk más részeket, viszont kevésbé. Ebben az esetben alkalmazhatunk 2:1 arányú kompressziót, amivel lecsökkentjük a dinamika tartományt a felére, azaz 15 dB-re ezért minden mondatot közel azonos hangerőn fogunk érzékelni.
    Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a gyakorlott szónok dinamika tartománya pontosan 30 dB egy gyakorlatlané 36 v. 40 dB, vagy egy hegedű hangereje x dB egy üstdob hangereje pedig y dB, mivel minden hangszeren lehet hangosabban és halkabban is játszani, (és kell is) sőt a klasszikus zenében óriási szerepe van a dinamikának az ezért már jó régen el is nevezték a különböző dinamika tartomyányokat (piano, mezzopiano, forte, poco forte stb.)
    Dinamika processzorok funkciójukat tekintve léteznek kompresszorok (compressor), véghatárolók (limiter), zajzárak (noise gate), dinamika tágítók (expander), és még pár különféle , ezeknek a házasításából.

  3. dchord szerint:

    kis kiegészítő a workshop-hoz, ill. az Ableton Live beli kompresszor típusokhoz

    “…Along the bottom of the Compressor, you’ll see three different compression models. FF1 and
    FF2 are the old Compressor I and II models, while FB is a new model that was introduced in Live
    7. FB stands for feed back—the type of circuit design in the classic compressors upon which this
    model was based. FF stands for feed forward, a more contemporary type of compressor design.
    In brief, feed back compressors have their level detection circuit at the output of the Compressor
    after the gain reduction circuit. While this may sound awfully strange, it resulted in a very pleas-
    ing sound that is still much sought after today. The Teletronix LA-2A, the UA 1176LN, and the
    API 525 are all feed back compressors. Feed forward compressors offer more accurate attack
    and release times, so they can be very useful in shaping transients (think kick and snare).
    FF1 is an effect-oriented compressor. Use it when you want something to sound compressed. It’s
    great at getting a squashed, overcompressed sound, and it can really make a drum loop pop out.
    It should be used sparingly and deliberately. Too much of this sort of compression will probably
    make your mixes sound lifeless and somewhat harsh. FF2 is a more refined Compressor and can
    be used to shape transients with a much greater degree of transparency. FB is the subtlest of the
    bunch. Try this one out on vocals, and you’ll be surprised at how much gain reduction you can
    apply before it starts to sound squashed. The FB model is great for thickening and adding some
    additional heft to your sounds….”

    “…Opto is a different beast entirely. This emulates the behavior of compressors that use a light
    source and a photosensitive element to detect gain. Again, this tends to create smoother,
    more natural sounding compression at the expense of accuracy. In conjunction with FB
    mode, you can get some really wonderful, natural sounding compression. Try comparing
    Opto to Peak with the FF2 model and a low Threshold/high Ratio combination. You’ll hear
    some pronounced differences, with Peak mode likely being a bit evener, but Opto a bit more
    lively—even to the point of breathing, or pumping, often in a musical way….” – forrás : Ableton Live8 Power!: The Comprehensive Guide, bocsesz lusta vagyok lefordítani :)

Kommentelj!

Előbb jelentkezz be , hogy hozzászólhass.