Az Allen&Heath nagyon ráállt a MIDIs cuccokra – ezt már érzékelhettük az első jövevénynél, a 3D-nél. Aztán sorban következtek a minőséget és precizitást sugalló kütyük, majd most (16-án) bejelentették a DX-et, mely a palettájuk legvékonyabb darabja.

Az Allen&Heath már eddig is nyomult az ilyen cuccokkal, de ez a kütyü most erőteljesen ki van élezve a MIDI-t támogató TimeCode-os szoftverekre. A DJ TechTools szakijai pedig erősen szemügyre vették.

Gyors összefoglaló
Pozitív dolgai közé sorolhatók, hogy egy masszívan megépített 4 csatornás MIDI-kontrollerről beszélhetünk, aminek ráadásul két bankos effekt-kotrollja van. Két különböző deck van rajta, különböző színekkel – nehogy elkeveredjünk rajta. 4 csatornát támogat, melyet a Serato ITCH-el lehet 100%-ban összehangolni (gyárilag). Az összes ki-bemenetek száma 20-at számol a benne lévő hangkártya és tovább fokozva: lemezjátszó-bemenet (phono) és mikrofon előerősítő (mic-preamp).

Negatív dolgai: nélkülözve lett az érintés-érzékeny JOG-tárcsa és a hangerő faderek is MIDI-alapúak, ergo semmi analóg nincs a vasban. A nyomógombok minőségiek ugyan, de sok játék után kellemetlen az érintése. A cucc fekete színe nem okozna problémát megfelelő világításban, ám alacsony fényerejű pultvilágításnál gondot okoz a szervek megtalálása, mivel a LED-ek sem élesek. Az ára egy MIDI-kontrollerhez elég borsos, így csak az A&H fanok fogják tutira megvenni, illetve a súlya is jelentős, nem igazán utaztatásra tervezték.

A lényeg pedig: kompakt eszköz A&H minőséggel és nagyon jó hangkártyával. A deck-ek színezése LED-ek által könnyen beazonosíthatóvá teszi a keverőt minden DJ számára, viszont a szimpla JOG-tárcsa nem fog tetszeni a scratch-et kedvelőknek – gyors beletekerésre és CUE-pont beállításra viszont tökéletes.

Bontsuk ki a dobozból

Esztétikailag a színösszeállítása alábecsült, mondhatni minimál sztájl, hozzávéve a félfekete/szürke alapszínt félfényes felülettel pedig egyenesen zavaró. Alacsony fényerőnél pedig úgy kell bogarászni a gombokat/feliratokat rajta.

A csúszópotik kicsit nehézkesebbek, nem úgy mint a Vestax VCI-100-on – itt az Ecler-t használják. A forgópotik és enkóderek viszont masszívak, mint a bevált A&H termékeknél. A nyomógombok finoman és simán mozognak, bár a benyomás és kiengedési útjuk jóval hosszabb, mint a VCI-100-nál. A transzport gombok ellenben pozitívan rövid utat tesznek meg. A sebességállító potik nem csúszóként vannak rajta, hanem forgóként és még kétállású is: nyomható is, ami az ITCH-ben plusz szerepet kapott.
Ergonómiailag minden kézre áll, a vastag ujjakkal rendelkezők viszont időnként beleakadhatnak egy-egy nemkívánatos potiba egy csavarás közben.

A gombok többsége azért tartja a távolságot – biztos okultak a 3D MIDI-s részéből. A JOG-tárcsa pici és nem érintés érzékeny ellenben nagyon finoman forog, de nem pörög!

A vas felépítése egyszerű: fémházzal rendelkezik, sarkait pedig műanyagborítás védi. Mérete egy picit nagyobb, mint a VCI-300, és egyáltalán nem vastag. A súlya a fémház miatt elég jó ahhoz, hogy mászkáljunk vele, de hosszú órákon vállon cipelni egyáltalán nem ajánlatos. Hordtáskája nincs, de a Mono gyártotta 365-ös jelzésű tatyó pont megfelelő neki.

Kötözködjünk!

A legtöbb MIDI-s eszköz elboldogul az USB nyújtotta tápról, ez viszont abszolut nem. Tartozékként kapunk hozzá egy áramellátó egységet (12V 1.25A), és bekapcsológombot se találunk rajta, szóval csak kikapcsolt hangfalak mellett akasszuk a végfokra. Tehát előbb a vas áram alá helyezése, majd a végfok bekapcsolása a helyes sorrend.

Az USB kétirányú adatközlést tesz lehetővé: MIDI-jelek küldése, fogadása és az audio-jelek mozgása. Ehhez érdemes nagyon jó minőségű és rövid USB 2.0 kábelt használni.

A DX 20 csatornás hangkártyával rendelkezik: 4 pár analóg ki- és bemenet, 1 pár digitális ki- és bemenet. Az analóg bemenetek aszimmetrikus RCA-ként találhatók rajta, kivéve a mikrofont. Az analóg kimenetek pedig aszimmetrikus XLR-t, illetve RCA-t (unbalanced) takar. A digitális ki- és bemenetek a megszokott SPDIF szabványt támogatják.

A hátlap nagy részét az audio csatlakozások foglalják el, de ugyanitt találhatóak a MIDI ki-és bemeneti DIN-csatlakozók, valamint az USB is. Az audio bemenetek közt a 3/4-es (deck2) és 5/6-os (deck3) rendelkezik előerősítéssel, amire a bakelit-lemezjátszókat köthetjük. E mellett van a földelést segítő csavar is. Direkt bemenete is van a vasnak 3.5mm-es jack csatlakozó formájában, melyet nem tudunk machinálni (hangerő, stb) és egyenesen a master csatornára kerül a jele (iPhone friendly?).

Minden bemenő audio jel azonnal konvertálódik digitálissá és keresztül megy a host-szoftveren, ezért érdemes nem elfelejteni: ez nem analóg keverő! Tehát ilyen esetben úgy kell elképzelni, hogy a szoftveren belül történik a mixelés.

Az előlapon található a mikrofon bemenet hagyományos XLR-ként, mély és magas EQ állíthatósággal, hangerővel. A mikrofon a 7/8-as (deck4) csatornapárra van routolva és választható a hátlapon. Két füles kimenet is található még 3.5mm, valamint 6.3mm-es jack megoldásban.

Munka a DX-el

Akár Traktort, akár ITCH-el használ az ember, kellemes élményben lesz része. Leginkább az ITCH-re van optimalizálva, de pici mappingolás után a Traktor is kezesbárány lesz.

A keverő rész teljesen tiszta, egyértelmű és minden megvan, ami egy DJ-nek kell. A hangerő-csúszkák hosszú utat járnak be, pontosabb mixelést tesz lehetővé és a master-LED-ekről is könnyen levehető, mekkora hangerőnél is járunk. Traktor júzerek hiányolhatják a dedikált Filter gombot, de ez is csak beállítás kérdése – pl. low-EQ-ra programozva. Az XFader-t pedig bármely csatiról bármely csatira lehet húzni – ezt is külön kell állítani a Traktorban.

A virtuális deck-ek két réteget tartalmaznak – így jön ki a négy – állításuk dedikált transzport gombokkal. Ezután színnel különböztethető meg, épp melyik deck-et is tekergetjük (piros és zöld). Elhelyezkedésük két oldalt, csakúgy, mint az effektpadok. Az effektpadok viszont ugyanazt a MIDI-csatornát használják, akármelyik deck-et is piszkáljuk. A LED-ek visszajelzései tökéletesek a sebbesség és a transzport állításnál, habár a loopolásnál csak egyetlen egy lámpa tudósít a történésről.

A kicsi JOG-tárcsa miatt bőven maradt hely a többi kontrol-gombnak (CUE, Play/Stop). A HotCUE gombok viszont hosszú úttal rendelkeznek, nem éppen játékosak – lehettek volna kisebbek, alacsonyabbak is, több ujjas játéknál kényelmetlen. Viszont LED-visszajelzéssel gondoskodtak arról, melyik zene is rendelkezik több CUE-ponttal.

Az effektpad az ITCH-hez lett kialakítva, de a Traktorhoz is teljesen használható, könnyen azonosítható minden encoder. Az aktuális bekapcsolt effektet kék LED jelzi.

Hangerőt.. még, még!
A vasban lévő hangkártya nagyon durván szól: mind a hangerőt, mind a minőségét figyelembe véve. A normál kimeneteken erőteljes mély és közepek tapasztalhatók, az erősítetlen kimenetek úgyszint megállják a helyüket. A csúszópotik VCA-s megoldásúak, csakúgy mint a Master és Both potik, és mindegyikük küld MIDI-jelet a gépnek. A fülhallgató kimenet szintén erőteljes, minden igényt kielégít.
A mikrofon előerősítő viszont kicsit gyengébb az átlagnál – egy Shure SM58-ast jobban fel kellett tekerni, mint általában.

Előretekintés

Összefoglalva: erőteljes DJ MIDI-vezérlő konstrukcióját tekintve, iszonyat jó minőségű hangkártyával, ami eddig még nem volt a DX-sorozatban – bár a Traktor felől már hallani pletykákat, hogy idén ők is előrukkolnak valami hasonlóval. Ez a cumó viszont könnyen az ITCH DJ-k kedvence lehet, leszámítva a scratch-tudását.

Legvégére hagytam az árát, kapaszkodjatok: 1300 dollár.

Reklám: